Úgy vettem észre, hogy nem csak én, de Ti is szeretitek ezeket a "beauty hack" videókat, mivel több üzenetet is kaptam, hogy mikor lesz megint ilyen. Nos összeszedtem ismét öt szépségtrükköt Pinterestről, úgyhogy ma ezeket fogom tesztelni Nektek. Lesz köztük olyan, amit imádtam és olyan is, amit egyáltalán nem. Ha kíváncsiak vagytok rá, mik ezek, akkor megnézhetitek IDE, vagy a lenti videóra kattintva.

Amikor vége a nyárnak és beköszönt a hűvösebb idő, átválogatom a sminkjeimet, így előkerülnek azok a termékek, amiket a melegebb időben hanyagoltam. Az őszi-téli hónapokban már nem zavar, ha több minden van az arcomon, úgyhogy ilyenkor előszeretettel használok primert is, illetve az enyhe fedésű, könnyű alapozók helyére gazdagabb textúrájú, magasabb fedésű termékek kerülnek. Amikor néhány hete lehetőséget kaptam arra, hogy teszteljem az a Max Factor Miracle kollekciót, picit bajban voltam vele, hogy melyik alapozót is válasszam, mivel mostanában kevésbé vannak nagyon feltűnő bőrhibáim, de mégis szükségem van valamire, ami egységesíti és kiegyenlíti az arcbőrömet. Így a Miracle Touch alapozóra esett a választásom - már csak azért is, mert ilyen típusú alapozót még nem próbáltam, úgyhogy nagyon kíváncsi lettem rá.

De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen itt van a márka vadiúj primere, ami azt ígéri, hogy hidratáló formulája előkészíti a bőrt az alapozásra, valamint egészséges, egységes és sima bőrt eredményez. Praktikus, pumpás adagolófeje precíz adagolást biztosít - bár nekem ki kellett tapasztalnom, hogy mennyi is kell belőle, mert első használatra egy egész pumpányit nyomtam ki, ami egyértelműen soknak bizonyult, ennél kevesebb is elég belőle.

Bár ez a primer szilikont tartalmaz, de nincs az a tipikus "csúszkálós", szilikonos érzés, amikor felkenem és ezt én egyáltalán nem bánom, sőt! Inkább olyan az állaga és az érzete a bőrön, mint egy könnyű hidratáló krémnek: hamar beszívódik és nincs utána semmilyen ragacsos, vagy csúszkálós érzés, bár mégis érzem, hogy van valami a bőrömön, de ez nem kellemetlen érzés. Az illata az a szokásos Max Factor alapozó illat, ami nekem nem a kedvencem, de viszonylag hamar elillan.

A hatása nem drámai, de észre lehet venni, hogy valami történik a bőrrel, miután felvittem - például kevésbé markánsak a ráncok és barázdák és ez bizony nekem már nagy segítség így a harmincas éveim elején. :) De leginkább utána az alapozásnál veszem észre a hatását, mivel szebben, egyenletesebben terül el rajta az alapozó, hiszen segít kiegyenlíteni a bőrfelszínt. Szóval kellemes kis primer, leginkább normál/száraz bőrűeknek ajánlom.

Ára 4699 Ft.

Na és itt van végre az a bizonyos tégelyes alapozó, amit teljesen új dolog számomra. Őszintén szólva, amikor először megláttam az állagát, picit "megijedtem" tőle, mert valahogy sűrűnek és nehéznek tűnt és bizony első próbálkozásra nem is barátkoztunk össze... De minden jó, ha a vége jó. ;)

A Miracle Touch alapozó egy szilárd termék, ami a bőrrel érintkezve krémessé válik és azt ígéri, hogy kiegyenlíti a bőrhibákat, elfedi a tökéletlenségeket, így tökéletes azoknak, akiknek nem egyenletes az arcbőr textúrája - jelen, éppen ezért voltam nagyon kíváncsi erre az alapozóra.

A csomagolása érdekes, kétfunkciós kupakja van: a felnyithatós rész egy kis szivacsot rejt (amit én nem használtam), viszont hiányolom belőle a tükröt - ha már ilyen felhajtós teteje van. Ha pedig letekerem a kupakot, akkor ott lapul a tégelyben az alapozó. Mivel én mindig alapozóecsettel viszem fel az alapozót, így nekem ez a felhajtós rész a szivaccsal annyira nem lenne szükséges, nekem egy szimpla letekerős tető is jó lenne. Viszont arra kíváncsi leszek, hogy ez a mennyiség vajon mennyi ideig lesz elég, mert valahogy nem tűnik soknak ez a mennyiség, bár az is igaz, hogy nem kell túl sokat használnom belőle.

Az első használat azért nem sikerült a legjobban, mert az ecsetemet egyből az alapozóba mártottam bele, és így nem sikerült szépen eldolgoznom, nem igazán tetszett a végeredmény. Aztán következő alkalommal megpróbáltam úgy, hogy az ujjammal nyúltam bele, ettől eleve picit meglágyult az alapozó és könnyebben kezelhetővé vált a textúra, majd húztam néhány csíkot az arcomra és alapozóecsettel szépen eldolgoztam. Na és így már tökéletes lett a végeredmény. Nem az a könnyed kis nyári alapozó, de mégsem túl sok és nagyon szép a fedése,. És ami számomra nagy-nagy pozitívum, hogy nem mászik le a bőrömről pár óra után, bár ebben szerintem az is nagy szerepet játszik, hogy sokkal kevésbé zsíros a bőröm, mint nyáron. Szóval döcögősen indult a kapcsolatunk, de mostanra már nagyon megszerettem és azt vettem észre, hogy ha valahova mennem kell, akkor mindig ezzel sminkelek.

Ára 4699Ft.

És íme egy előtte-utána kép: a bal oldali képen csak hidratálókrém van a bőrömön. Látható, hogy nincsenek nagyon durva bőrhibáim, de van sok kis apróság, egyenetlenség, ez-az-amaz, szóval van mit javítani rajta. A jobb oldalin pedig a Max Factor Smooth Miracle primer és a Miracle Touch alapozó van rajtam, szerintem látható, hogy sokkal egységesebb a bőröm, sokkal kevésbé látszódnak a bőrhibák és szerintem pl. a szem körüli ráncok is kevésbé markánsak, meg valahogy üdébb, szebb összhatást kelt az egész.

Ti próbáltátok már valamelyik terméket a Max Factor 
Miracle kollekcióból? Ha nem, akkor tervezitek?

Szandra

Minél több külföldi videósnál láttam ezt a kihívást, vagy taget, annál inkább biztos voltam benne, hogy én is meg akarom csinálni. Annyira jól szórakoztam rajtuk, meg tök érdekes volt látni, hogy azok, akik most szépen, ízlésesen, sőt akár profin sminkelnek, azok évekkel ezelőtt mivel és hogyan sminkeltek. Úgyhogy következzen az én "verzióm", remélem szeretni fogjátok. <3

Úgyhogy ha érdekel Titeket, hogy hogyan sminkeltem gimiben, akkor megnézhetitek IDE, vagy a lenti videóra kattintva.

Elég régen vettem magamnak sminkeket és ennek több oka is van: egyrészt abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy rengeteg terméket kapok tesztelésre, másrészt pedig egy ideig valahogy semmi nem keltette fel igazán az érdeklődésemet a drogériák sminkes állványain... (Bezzeg most már van nekünk LOV Cosmetics a Müllerekben, illetve néhol felbukkantak már a Sleek állványok is, néhány Rossmannban pedig már fellelhető a Make Up Revolution állvány és a megújult Maybelline állvány is). Aztán pár napja úgy döntöttem, hogy meglepem magam, mégpedig három olyan e.l.f. termékkel, amikkel igazából már régóta szemeztem, mert jókat hallottam róluk külföldi Youtube-osoktól. Szóval szépen bepakoltam őket a iherb.com webshopban a kosaramba és most íme itt vannak, hogy Nektek is megmutassam őket és beszámoljak Nektek a véleményemről.

Ezzel a termékkel többször is találkoztam emilynoel83 Youtube csatornáján és mivel annyira dicsérte, meg amúgy is olyan kevés ajakradírozó terméket lehet kapni nálunk (tudom, itthon is lehet csinálni), így végül megvettem. Nekem tökre tetszik ez a kiszerelés, hogy tulajdonképpen olyan mint egy rúzs, hiszen így direktben az ajkakra lehet kenni és nem kell az ujjammal turkálni egy miniatűr tégelyben.

Én úgy használom, hogy felkenem, majd körkörös mozdulatokkal belemasszírozom az ajkaimba. Finom szemcséinek köszönhetően remekül radíroz, E-vitamin, sheavaj, szőlő-, jojoba és avokádó olaj tartalma miatt pedig hidratál és ápol is, ja és kellemes, édeskés illata van. Miután végigradíroztam az ajkaimat, picit fent szoktam hagyni, majd nedves vattakoronggal eltávolítom, végül ajakbalzsamot viszek fel. 

Szerintem nagyon hasznos kis termék és biztosan rendszeresen használni fogom, mivel gyakran alakulnak ki száraz részek a számon, meghát élénk rúzsok és matt ajaktermékek előtt szinte kötelező leradírozni az ajkakat.

Átszámítva kb. 800Ft-ért rendeltem INNEN.

Őszintén szólva nem vagyok nagy rajongója a matt ajaktermékeknek - pontosabban nem voltam az eddig, de mintha valami kezdene "átfordulni" bennem. Úgyhogy megvettem ezt a matt ajakkrémet is, mert Emily erről is szuper dolgokat mesélt és kíváncsi voltam, mit tud ennyi pénzért.

Több szempontból is szuper ez a cerka: egyrészt, mert nem az a szokásos, duci rúzsceruza, hanem annál sokkal vékonyabb, így sokkal jobban kezelhető, szépen végig lehet menni vele az ajkak szélénél is. Ráadásul ha netán eltompulna a hegye, akkor egyszerűen csak le kell tekerni a ceruza színes végét és ott lapul egy kis hegyező, ami szerintem zseniális ötlet (kár, hogy elfelejtettem lefotózni :D).

Krémes, de nem csúszkálós a textúra, könnyen felkenhető és valóban matt, de mégis nagyon kellemes viselet; egyáltalán nem szárít, nincsen semmilyen kellemetlen érzés, mint esetleg más matt ajaktermékeknél.

Az általam rendelt Tea Rose árnyalat egy rózsaszínes-mályvás szín, amit én talán képek alapján egy picit kevésbé rózsaszínesnek gondoltam, de felkenve néhány perc után megbarátkoztam vele. Viszonylag hosszan is tart, szóval tényleg szuper kis termék verhetetlen áron.

Átszámítva kb. 800Ft-ért rendeltem INNEN.

Erre a palettára egyértelműen Kathleen Lights "beszélt" rá, több videójában is felbukkant már és minél többször láttam, annál biztosabb voltam benne, hogy nekem is kell. Az egyszerű, kompakt, fekete, matt csomagolás csodálatosan fényes színeket rejt, valamint egy tükröt és egy kétvégű, szivacsos applikátort is. Ez egy csodás kis natúr paletta, amiben kizárólag fényes színeket találunk, amit én nagyon-nagyon szeretek, még akkor is, ha tudom, hogy most inkább a matt a trend. És igen, már megint egy nude paletta, tudom, lépjek már ki a komfortzónámból, de ha egyszer ezek a gyengéim... :D

 

A szemfestékek textúrája bársonyos, szinte krémes, nagyon intenzív a színük és a fényük, a még intenzívebb hatás kedvéért pedig nedvesen is használhatók. Talán a két legvilágosabb árnyalat az, ami picit gyengébben muzsikál, de azokat is lehet építgetni. Egyébként szépen terülnek a szemhéjon, remekül lehet satírozni és építeni is őket, ha éppen arra van szükség, szóval jó velük sminkelni.

Az egyetlen dolog, amit picit hiányolok, az egy jó kis sötétbarna - már csak azért is, mert szerintem a negyedik és az ötödik szín nagyon hasonló, szóval valamelyik helyett inkább bele tehettek volna egy sötétbarnát is (sötétebbet, annál, mint ami a paletta utolsó színe). Viszont azon gondolkodtam, hogy az első három színt akár highligterként is ki lehetne próbálni - szerintem ezt meg is fogom tenni valamikor.

Mindent egybevetve tényleg szuper kis paletta, átszámítva 2700Ft-ért rendelhető ITT.

Nagyon örülök, hogy végre megrendeltem ezek az e.l.f. termékeket,

nagyon elégedett vagyok velük.

Ti próbáltatok már valamilyen e.l.f. terméket?

Szandra

Hogy hiszek-e csodákban? Nem is tudom... Sajnos néha fájóan realisztikusan látom a dolgokat, ugyanis a csoda valami olyasmit jelent számomra, amibe ha beleélem magam és mégsem történik meg, az nagyon tud fájni, úgyhogy inkább igyekszem megkímélni magam az ilyen csalódásoktól.

Inkább azt mondom, Istenben hiszek a magam módján és bizony történt már egy-két olyan dolog az életemben, amiért hálát adhatok neki, illetve én ezeket tulajdonképpen az én "szintemen" csodának tartok, szóval egy picit azért mégiscsak hiszek bennük.

És hogy mindezt miért is írom le? Anno végigkövethettétek a "küzdelmünket" azért, hogy babánk  lehessen. Mivel biztosan vannak itt újabb olvasók is, vagy akik nem feltétlenül követték azokat a bejegyzéseimet, azoknak írom, hogy anno egy nőgyógyászati betegség (endometriózis, ITT és ITT írtam róla) miatt lombikprogramban vettünk részt és ennek köszönhetjük Lilit. Nekem akkor az egy nagy csoda volt, hogy az első beültetés sikeres volt és Lili egyből megfogant, hiszen rengetegen vannak, akik évek óta sikertelenül küzdenek azért, hogy babájuk lehessen és én akkoriban biztos voltam benne, hogy ránk is ez vár, de szerencsére nem így lett.

Emlékszem, hogy akkor, amikor kiderült, hogy sikeres volt az első beültetés és babát várok, titkon abban reménykedtem, hogy hátha ikreink lesznek, mivel mindig is két gyerkőcöt szerettük volna és akkor egy lombikprogrammal le van "tudva" az egész és később nem kell újból részt vennünk ezen a testi-, lelki és anyagi szempontból is megterhelő tortúrán. Végül "csak" egy baba lett, de természetesen egyáltalán nem voltunk csalódottak, sőt a boldogságunk határtalan volt.

Aztán amikor kb. egy évvel ezelőtt elkezdtünk beszélgetni a férjemmel arról, hogy szeretnénk-e testvért Lilinek, abban mindketten biztosan voltunk, hogy igen, csak abban nem, hogy mindenáron akarjuk-e ezt, vagyis hogy vállaljuk-e ismét a lombikot... Mivel nekem az első beültetésnél sajnos nem tudtak lefagyasztani megtermékenyített petesejteket, így mindenképpen végig kellett volna csinálni ismét a teljes procedúrát és én biztos voltam benne, hogy ezúttal nem lenne akkora szerencsénk, hogy elsőre sikeres legyen a beültetés... 

Ekkor egyébként semmi jele nem volt annak, hogy kiújult volna az endometriózisom (bár annak sajnos nem mindig van érzékelhető jele, tünete), mivel fogamzásgátlót szedtem szünet nélkül éppen a kiújulás megelőzése érdekében. Úgyhogy úgy döntöttünk a férjemmel, hogy ha majd eljön az idő (merthogy a nőgyógyászom azt mondta, hogy a két szülés között két évnek el kell telnie), akkor néhány hónapot próbálkozni fogunk természetes úton és ha úgy nem jön össze a baba, akkor még mindig eldönthetjük, mi legyen.

Viszont nem sokkal később kiderült, hogy pajzsmirigy alulműködésem és inzulinrezisztenciám is van, amik köztudottan sajnos nehezíthetik a teherbe esést... Akkor eléggé megzuhantam, nem akartam elhinni, hogy ennyire szerencsétlen vagyok, hogy "beújítottam" ezt a két betegséget is és akkor szinte biztos voltam benne, hogy nem fog összejönni természetes úton a következő baba... Néhány napig nagyon magam alatt voltam, de aztán talpra álltam és mindenemmel azon voltam, hogy amire ismét nekiállunk a babaprojektnek, addigra rendben legyek. Rendszeresen orvoshoz és vérvételekre jártam, kaptam gyógyszereket, diétáztam, tornáztam, úgyhogy szépen javultak az értékeim és így kezdtem azért elkezdtem kevésbé borúsan látni a dolgokat.

Aztán eljött a tavasz és úgy döntöttünk, jöhet a következő baba. Fél évet adtam magunknak, ami egyáltalán nem tűnik soknak, sőt, de sajnos az endometriózis kiújulásának veszélye miatt nem próbálkozhattunk a végtelenségig, hiszen minél többször menstruálok, annál nagyobb az esély, hogy kiújulhat a betegség. Szóval azt mondtuk fél év, aztán ha nem sikerül, akkor kitaláljuk, mi legyen.

Őszintén? Egyáltalán nem hittem benne, hogy sikerülni fog természetes úton teherbe esni... De mégis mindent megtettem/megtettünk érte, pedig nyilván jöttek a "ne görcsölj rá", meg "ne akard annyira", meg "engedd el és sikerülni fog" jó tanácsok, amiktől én agyvérzést kapok, meg nem akartam a véletlenre bízni a dolgot, hiszen csak fél évünk volt, szóval eléggé rákészültem a dologra. Mértem minden reggel az ébredési hőmet, amit táblázatban vezettem, ovulációs teszteket csináltam, szedtem a gyógyszereimet, meg a vitaminjaimat, tartottam a diétát és mozogtam, de közben nem igazán hittem abban, hogy megtörténhet a csoda...

Nyár elején volt egy hónap, amikor eléggé el is keseredtem, vagy inkább talán dühös voltam, mert úgy tűnt, hogy a hőgörbém és az ovulációs tesztek szerint nem volt peteérésem, vagy ha volt is, akkor valószínűleg "lekéstük" (bár azt is tudtam, hogy az ovulációs tesztek nem feltétlenül megbízhatóak)... Aztán pár napra rá furcsa szurkálást, nyilallást éreztem az alhasamban. Próbáltam nem venni róla tudomást, de közben azért ott motoszkált a fejemben, hogy ez a beágyazódás egyik tünete is lehet, ugyanakkor ezt gyorsan el is hessegettem, hiszen én meg voltam győződve arról, hogy abban a ciklusban lemaradtunk a peteérésről... 

Aztán néhány nap múlva megint történt egy-két olyan dolog, ami arra is utalhatott, hogy valami "történik" odabent. Úgyhogy szépen elmentem a dm-be és vettem két terhességi tesztet, olyat, ami korai terhességet is kimutat és másnap reggel izgatottan csináltam meg az egyiket. Hááát, "szellemcsíkos" lett: erről már többektől is hallottam és nagyjából úgy tudom leírni, hogy olyan, mintha a második csíknak a helyét látnád... Tipikusan az a szitu, amikor nem tudod eldönteni, hogy tényleg van ott valami nagyon-nagyon halványan, vagy csak odalátod azt, amit igazából látni szeretnél... Szóval volt ott valami, de közben mégsem, úgyhogy nem lettem okosabb, de úgy döntöttem, várok pár napot és közben megpróbálok nem agyalni ezen...

Hát utóbbi nem jött össze, ugyanis szinte végig a netet bújtam a beágyazódás tüneteiről, meg a "szellemcsíkos" terhességi tesztekről, úgyhogy mire eljött az a nap, hogy ismét teszteljek, addigra teljesen kész voltam... :D És ez a nap történetesen a férjem születésnapjára esett, akinek egyébként nem nagyon beszéltem az elmúlt nap történéseiről, mert nem akartam feleslegesen mindenfélével traktálni - gondoltam majd ha lesz érdemi hír, azt úgyis megosztom vele. Úgyhogy azt sem mondtam neki, hogy aznap reggel tesztelni fogok, hanem megvártam, hogy elmenjen reggel dolgozni, én meg szépen elvonultam és megcsináltam a tesztet  - mármint ez így nem igaz, hogy "elvonultam", mert Lili végig bámult közben (#anyasors :D), úgyhogy amikor készen voltam, otthagytam a tesztet a WC-ben és visszamentem öt perc múlva megnézni, hogy mi a helyzet...

Az érzést, amikor megláttam a második, jól és egyértelműen látható, erős csíkot a teszten, nem tudom szavakba önteni Nektek... Ezernyi gondolat cikázott a fejemben, aztán elkezdtem sírni és azt mondogattam, hogy "Nem hiszem el!" és Lilit ölelgettem, aki szegény azt sem tudta mi történik. Legszívesebben azonnal felhívtam volna a férjemet, a családot, a barátaimat, MINDENKIT, hogy megtörtént a csoda! Mert ami másnak talán a világ legtermészetesebb dolga, az nekem felér egy csodával és el sem akartam hinni, hogy tényleg megtörténik és tényleg sikerült teherbe esni "csak úgy" a próbálkozásunk harmadik hónapjában. És hogy ráadásul ezt az örömhírt pont a születésnapján oszthatom meg a férjemmel - ennél tökéletesebb időzítést el sem tudtam képzelni. Roppant sablonos módon be is csomagoltam neki egy nagy dobozba a pozitív terhesség tesztet és telepakoltam papírcsíkokkal, hogy ne egyből lássa meg a tesztet, amikor kinyitja a dobozt. Amikor a férjem hazaért munkából és vacsora után átadtam neki a dobozt, csak annyit mondtam, hogy "Ennél jobb ajándékot nem tudtam kitalálni!". Látnotok kellett volna az arcát, amikor meglátta a tesztet... :)

Most már a 13. hétben járok és a jelek szerint minden rendben van és nagyon remélem, hogy ezúttal végig így is lesz. :) Hogy vannak-e félelmeim amiatt, hogy hogyan bírok majd két gyerkőccel? Hogyne lennének... Vannak-e kétségeim és aggodalmaim? Talán soha nem volt még ennyi... Biztosan nehéz lesz eleinte és lesznek kemény időszakok, de egy biztos: leírhatatlanul boldogok vagyunk és nem győzök hálát adni az égnek, hogy átélhetjük ezt a csodát, amiben bár nem hittem, de mégis megtörtént. <3

És hogy miért is osztottam meg ezt az egészet Veletek? Azért, mert nem egy olvasóm, nézőm írt nekem, hogy hasonló cipőben járnak, ugyanezek a betegségeik vannak, nem jön össze a baba, lombikra készülnek stb. és szeretnék az én történetem által erőt adni nekik és talán új lendületet, új reményt, hogy sikerülhet és hogy nincsenek egyedül. <3

Szandra