A mai bejegyzés nagyon különleges számomra és talán pont emiatt többször is nekifogtam, hogy megírjam. Akik anno már az első várandósságom idején is követtek, talán emlékeznek, hogy akkor sajnos nem jutottam el kismamafotózásra, mivel a 33. héten kórházba kerültem és már nem is jöhettem ki, előbb meg azért nem mentem el, mert viszonylag picike hasam volt és vártam, hogy nagyobb legyen, hogy mutasson a képeken... Akkor nagy szívfájdalmam volt, hogy nem sikerült profi fotóssal megörökíteni a várandósságomat, mivel akkor még nem voltam biztos benne, hogy lehet még egy babánk...

Szerencsére nem így lett és hát most sem siettem el a kismamafotózást, mivel a 34. héten tudtunk elmenni, de nagyon örülök, hogy összejött és a képeket látva igazán elégedett és boldog vagyok, el is pityeredtem, amikor először megpillantottam őket, valahogy annyira sokat jelentenek számomra és úgy döntöttem, hogy Veletek is megosztok néhányat, ha már így végigkövettétek velem ezt a mostani babavárást is.

A fotókat ezúttal is Bea készítette a Fényzugoly fotóstúdióban. Ez most már a harmadik fotózásunk volt vele, mivel karácsony előtt is ő készített rólunk családi képeket, illetve Lili 2. szülinapja alkalmából is.

Ami a "koncepciót" illeti, nem volt határozott elképzelésem, de mivel áttam, hogy Bea milyen stílusú kismamafotókat csinál, így úgy gondoltam, hogy nem lesz gond, ha rábízom magam és így is lett. Pontosabban annyit tudtam, hogy nem szeretnék fehérneműs, "szexis" képeket, valamint olyanokat, amiken fedetlen a hasam.

A fotózást a családi képekkel kezdtük, mivel Lili eléggé izgága, meg hát viszonylag "véges" a türelme, ami annyira nem meglepő egy kétévestől... :D Szóval nem egyszerű fotózni, de némi trükközéssel és különböző "segédeszközök" bevetésével azért így is sikerült néhány cuki, közös képet lőni rólunk. Ami az öltözékünket illetve, nem akartam túlvariálni a dolgot, hogy ne azon legyen a hangsúly, így mindhárman farmerban és fehér felsőben voltunk, de aztán Bea hozott nekem és Lilinek a "kelléktárából" egymáshoz passzoló szoknyákat, amiben nagyon cuki, csajos képek készültek rólunk.

Persze Lilit a fotózáson nem sikerült rávenni arra, hogy simogassa meg a hasamat, helyette inkább fentebb tapogatott nem kis derültséget okozva ezzel... :D

A közös fotók után jöttek azok a képek, amiken egyedül vagyok. Több outfitet és beállítást is kipróbáltunk és bár megmondom őszintén, hogy nem tartom magam egy jól és könnyen fotózható "alanynak", sokszor feszengek, de úgy érzem, hogy Bea kihozta belőlem a lehető legtöbbet és nagyon szép képeket készített. Ha megnézem ezeket a fotókat, akkor biztos, hogy a szép és jó dolgok fognak eszembe a jutni a várandósságomról, nem pedig a nehézségek.

Szóval nagyon köszönöm ezúton is Beának a csodás képeket és én tényleg minden kismamának csak javasolni tudom, hogy ha tehetitek, akkor mindenképpen menjetek el kismamafotózásra. Keressetek egy olyan fotóst, aki a Ti ízléseteknek és stílusotoknak megfelelő képeket tud készíteni rólatok és akkor biztosan szívesen fogjátok nézegetni ezeket a pocakos képeket még évek múlva is. :)

Szandra

U.I.: A bejegyzés írása közben megláttam, hogy a Fényzugoly Facebook oldalán jelenleg fut egy tavaszváró játék, amivel kedvezményt nyerhettek kismamafotózásra, hátha valakinek éppen aktuális, ITT találjátok a játékot.