így lett Lili szobatiszta

Az elmúlt hetekben többször is említettem nektek az Instagram live beszélgetéseink során, hogy  arra készülök, hogy a március 15-i hosszú hétvégén Lilit "leszoktatom" a pelenkáról. Ez így elsőre talán egy picit drasztikusan hangzik, de ha belegondoltok abba, hogy Lili januárban volt három éves, akkor talán érthető, hogy miért döntöttem így. Mivel többen is írtátok, hogy érdekel titeket a téma, így a mai bejegyzésben elmesélem nektek, hogy hogy is áll Lili a szobatisztasággal, illetve hogyan jutottunk el idáig, mi az ami nekünk bevált és mi az, ami nem.
(Drága kislányom, remélem nem haragszol meg ezért a bejegyzésért, de ígérem, nem lesznek rólad bilizős-vécézős-félpucér képek.)

(Kép innen)

Biztos vagyok abban, hogy többen is megdöbbentek, amikor említettem korábban, hogy Lili 2,5-3 évesen még nem szobatiszta (2018. január 4-én volt 3 éves). Tudom, hogy vannak akik akár már a gyerkőc másfél éves korában elkezdik a szobatisztasági "projektet": bilit vesznek, pelusról leszoktató könyveket nézegetnek és olvasnak a gyerekkel és még ki tudja hogyan próbálják elhinteni benne a szobatisztaság "magját" (jajj de szépen írtam ezt :D). Nem célom senkit kritizálni, mindenki úgy csinálja, ahogyan ő jónak látja, de én biztos voltam abban, hogy én nem így akarom csinálni. Meg akartam várni, hogy Lili idegrendszere megérjen erre az egészre, hogy készen álljon rá, hogy ő akarja és ne én.

"És szobatiszta már?"
Két éves kora után már egyre többen kérdezgették, hogy "és szobatiszta már?", én meg rezzenéstelen arccal válaszoltam, hogy nem és egy percig nem éreztem frusztrációt emiatt. Akkor még abban reménykedtem, hogy majd nyáron, amikor pár napot anyukáméknál leszünk és pelus nélkül rohangálhat az udvaron, majd akkor leszokik róla. De nem így lett.
Eljött az ősz, sőt talán már majdnem tél volt, amikor Lili elkezdett bölcsibe (egészen pontosan családi napközibe) járni hetente kétszer. Én itt már azért titkon reménykedtem abban, hogy ha ott lesznek  olyan gyerekek, aki már szobatiszták, akkor tőlük majd kedvet kap a dologhoz. De még itt sem voltam nagyon ráfeszülve a témára, olyannyira, hogy se bili, se WC szűkítő nem volt itthon.
Apropó bili. Őszintén megmondom, hogy én ezt a köztes "állomást" szerettem volna kihagyni. Nem láttam értelmét annak, hogy először rászoktatom a bilire, majd utána a WC-re. Meg aztán higiénia szempontjából igazán tetszett nekem ez a dolog, pláne, hogy itt van Vince is, meg azért valljuk be: macerás folyton tisztítgatni a bilit. Jó nyilván nem esne le a karikagyűrű az ujjamról attól, ha el kéne  mosnom párszor a bilit, de igazából Lili eldöntötte a kérdést, merthogy ő nem akart bilizni. Ő a WC-t szerette volna használni, ahogyan azt tőlünk is látta, hiszen egy ideje már bejárkált hozzánk a WC-re, meg kinyitotta az ajtót, amikor bent voltunk és kérdezősködött. 
Aztán nagyjából fél évvel ezelőtt egyszercsak közölte, hogy szeretne ráülni a WC-re. Ahogyan írtam fentebb, annyira váratlanul ért a dolog, hogy még WC szűkítő sem volt itthon, dehát kit érdekel?! Boldog voltam - konkrétan tapsikoltam :D -, hogy Lili rá akar ülni a WC-re, gondoltam majd fogom, hogy bele ne essen. Persze az első alkalommal még nem történt semmi, de ettől még nagy volt az öröm, hívtam is a férjemet, hogy elújságoljuk a nagy hírt, egyúttal mondtam neki, hogy vegyen egy WC szűkítőt. :) Az elkövetkező napokban volt még pár ilyen random WC-re kéreckedés, amikor nem történt semmi, de aztán egyszercsak Lili belepisilt a WC-be. Volt nagy ujjongás, csinnadratta, meg minden amit akartok, képzelhetitek milyen büszke voltam Lilire, hogy belepisilt a WC-be. :)
Másnap nagy lelkesen meséltük a bölcsiben is, hogy mi történt, úgyhogy megbeszéltük, hogy ott is próbálkoznak majd és Lilit is WC-re ültetik, amikor a többiek is mennek WC-re. Természetesen a pelenka továbbra is rajta volt, így általában amikor a bölcsiben WC-re ült, nem történt semmi, vagy csak nagyon ritkán. Itthon ugyanez. Magától kb. egy nap egyszer szólt, hogy szeretne WC-re menni, de akkor sem mindig pisilt. Ha én mondtam, hogy menjünk WC-re, akkor ment, de általában nem sikerült eltalálnom, hogy pont akkor menjünk, amikor ténylegesen kellett is pisilnie. És ez így ment hosszú heteken, sőt hónapokon keresztül...

Ami nekünk nem vált be
Pedig próbálkoztunk mindenfélével, hogy motiváljuk: például matricákkal, mert sokaktól hallottam, hogy ez a fajta jutalmazás bevált a WC-re szoktatásnál. Hát Lilinél nem működött... Ne kérdezzétek, hogy miért nem, mert imádja a matricákat, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy nála a matrica nem úgy működik, hogy beragasztod valahova és akkor az ott marad és nézegeted. Merthogy ő általában kiszedi a már beragasztott matricákat és át akarja ragasztani máshova. Na de mindegy, ez most egy más kérdés, de a lényeg, hogy őt nem lehetett matricákkal rávenni a vécézésre.
Természetesen amikor a WC-be pisilt, akkor volt mindig nagy örömködés, hogy ezzel is motiváljuk őt és tetszett is neki, de annyira azért nem, hogy a következő pisilésnél is szóljon. Itt már azért kezdett kicsit frusztrálni a dolog, olyannyira, hogy írtam is egy anyuka fórumra, hogy kinek hogyan lett a gyereke szobatiszta, milyen módszer vált be. Ott többen is írták, hogy csak akkor sikerült nekik, amikor levették a pelenkát a gyerekről, volt pár baleset, megtapasztalta hogy milyen ha bepisil, esetleg bekakil és onnantól szobatiszta.
Igazából én is éreztem, hogy ha Lilinél nem lesz változás, akkor előbb-utóbb nekem is meg kell lépnem ezt, de őszinte leszek: kicsit tartottam ettől az egésztől, úgyhogy tologattam a dolgot. Aztán amikor Lili harmadik szülinapján még mindig ugyanitt tartottunk és semmi érdemleges nem történt az ügyben, elhatároztam, hogy tényleg meg fogom csinálni. Nem gondolom, hogy ez három évesen korai lenne, vagy elsiettem, neadjisten erőltettem volna, hiszen Lili már tudtunkra adta, hogy ő ezt szeretné és érdekli, csakhát nem eléggé. :D
Már csak azt kellett kitalálnom, hogy mikor is csináljuk meg. Úgy voltam vele, hogy erre biztosan kell legalább három-négy nap és szerettem volna, ha úgy csináljuk, hogy a férjem is itthon van, hogy közben azért Vincut se hanyagoljuk. Addig húztam-halasztottam a dolgot, míg végül a március 15-i hosszú hétvége tűnt erre a legalkalmasabbnak. "Szerencsére" az időjárás is velünk volt, mivel végig olyan idő volt, hogy ha akartunk se nagyon tudtunk volna kimenni.

Pelenkáról leszoktató hosszú hétvége
A kiszemelt hétvége előtti napokban többször is elmondtam Lilinek, hogy mi fog történni, vettem neki csini kis bugyikat, nézegette őket, nagyon tetszettek neki. Úgyhogy március 15-én reggel, amikor felkelt, mondtam neki, hogy akkor most szépen levesszük a pelenkát és válasszon egy bugyit, amit szeretne felvenni. Így is lett, nagyon tetszett neki, hogy nincs rajta pelenka és bugyiban van. Én folyamatosan mondogattam, hogy szóljon, ha szeretne WC-re menni, illetve kérdezgettem is, hogy kell-e neki. Persze mindig nem volt a válasz. Aztán egyszercsak végre szólt, hogy szeretne WC-re menni, de ezzel egyidőben már pisilt is... Teljesen ledöbbent, hogy mi történt, nagyon nem tetszett neki, hogy bepisilt és hogy pisis lett a bugyija és a nacija is... ennek ellenére pontosan ugyanez megismétlődött aznap délelőtt még kb. háromszor. Aztán egyszercsak végre sikerült eljutni a WC-ig és sikerült belepisilnie. Hát ne tudjátok meg milyen örömtáncot lejtettünk a férjemmel. :D Onnantól kezdve aznap már a WC-be pisilt, sőt, este már a nagydolgot is a WC-be intézte, bár láttam, hogy ez  valahogy nem tetszett neki... De örültünk nagyon, én szinte el sem akartam hinni, hogy ennyire könnyen megy ez?! 
Hát nem! Merhogy másnap reggel ugyanonnan indultunk, ahonnan előző reggel, mert legalább 4x bepisilt. Semmi gond, mostam és takarítottam mint a kisangyal és közben szorgosan biztattam őt. Többek között azzal is, hogy megmutattam neki, hogy vettem egy csomag Minnie egeres bugyit is, de elmondtam, hogy azt csak akkor fogom ráadni, ha már a WC-be pisil és kakil. A második napon délután már ismét a WC-be pisilt, viszont a kakit már nem sikerült "elvinni" a WC-ig. Mielőtt tényleg kakilt volna, többször is szólt, hogy kell neki, úgyhogy mentünk is WC-re, de nem történt semmi. Aztán egyszercsak szólt, hogy kakilnia kell, de elkezdett sírni, hogy nem akar a WC-be kakilni, úgyhogy bekakilt a nappali közepén...
A harmadik napon reggel, miután levettem az éjjeli pelenkát, már szólt is egyből, hogy szeretne pisilni menni, úgyhogy nagy volt a boldogság. Persze volt pár felesleges körünk, amikor azt mondta, hogy pisilnie kell, de nem történt semmi, szerintem tetszett neki, ahogyan rohanunk vele a WC-re, így ezt párszor eljátszotta velünk, de úgy voltam vele, hogy nem érdekel, inkább menjünk feleslegesen, ő most szokja és most tanulja ezt az egészet, majd előbb-utóbb nyilván azt is megtanulja majd, hogy nem tudunk mindig egyből menni és néha picit tartani kell. Szóval a harmadik napon már csak a WC-be pisilt, de a kakival ismét úgy jártunk, mint előző nap... Itt éreztem, hogy valamit ki kell találnom, hogy hogyan motiváljam arra, hogy a nagydolgát is a WC-be végezze. Eszembe jutott, hogy az egyik kedvenc könyvében, az Izgő-mozgó nagyvárosban van egy oldal, ahol megmutatják, hogy hova folyik a WC tartalma, mit történik vele. Úgyhogy elővettem ezt a könyvet és elmondtam, megmutattam neki, hogy ha ő belepottyantja a WC-be kakikmanót (igen, ezt montam neki :), akkor mi fog vele történni. És hogy kakimanó nagyon szeretne végigúszni ott a lefolyón, meg a szennyvízcsatornán, de ez csak úgy fog megtörténni, ha ő belepottyantja a WC-be és utána szépen lehúzzuk.
A negyedik napon a WC-be pisilés már simán ment és nagyon vártam, hogy mi lesz a kakival. Mondogattuk neki kakimanót és láss csodát, délután sikerült a WC-be pottyantania. El nem tudom mondani mit éreztem. Azért elképesztő, hogy anyaként miknek tud örülni az ember, nem?! :D Persze nem akartam elkiabálni a dolgot, de nagyon örültem, úgyhogy az 5. napon reggel Lili megkapta a Minnie-s bugyit. Természetesen alvásnál még volt rajta pelus, de azt mondhatom, hogy lényegében a 4. napra ezzel a módszerrel szobatiszta lett. Namost mi a 4 nap alatt gyakorlatilag nem mentünk sehova (mondjuk nem is nagyon akartunk, mert annyira hideg és kellemetlen, téli idő volt), de izgultam, hogy mi lesz, ha menni kell valahova, illetve mi lesz a bölcsiben.
Kedden (6. nap) reggel mentünk bölcsibe, de előtte még elmentünk a 3 éves státuszra. Indulás előtt Lili elment itthon pisilni, de én azért izgultam, hogy mi lesz. Mondjuk amikor Lili a buszon közölte, hogy pisilne kel, akkor egy pillanatra megállt bennem az ütő, de kiderült, hogy csak "vaklárma" volt. Viszont a tanácsadóban elmentünk pisilni, én szinte el sem akartam hinni, hogy Lili, aki egy hete még pelenkát hordott, most egy idegen helyen gond nélkül belepisilt a WC-be.
A bölcsiben elmondtam, hogy mi a helyzet, nagyon örültek neki és mondták, hogy akkor természetesen ők sem adnak rá pelust, csak alváshoz. Persze vittem egy csomó váltóbugyit, meg ruhát, ha netán baleset lenne, de hála az égnek eddig még nem volt, ügyesen pisil az ottani WC-be is. Kaki eddig még nem volt ott, ami talán amiatt lehet, hogy mostanában koraeste végzi a nagydolgát és akkor már ugye itthon van.

Szóval itt tartunk most. Lili tökügyesen elmegy egyedül WC-re, lehúzza a nacit, meg a bugyit és ráül a WC-re (természetesen fellépő és WC szűkítő segítségével, mindkettő az IKEA-ból van, bár őszintén szólva elgondolkodtam egy lépcsős WC szűkítőn). A WC-t sajnos nem tudja egyedül lehúzni, mivel fent van a lehúzó, illetve értelemszerűen a villanyt sem tudja felkapcsolni, mivel magasan van a kapcsoló, de többször volt már, hogy ha nem tudtam azonnal menni, akkor megoldott úgy, hogy odahúzta a kisszékét és felkapcsolta. Szerencsére nem trónol órákig a WC-n és egyre kevesebb "téves riasztás" van. Természetesen alváshoz kap még pelust és szerintem ez így is lesz még egy jó darabig, de ha huzamosabb ideig üres pelussal ébred, akkor megpróbáljuk majd teljesen elhagyni.
Én azt gondolom, hogy nagyon jól állunk, de az "izgalmas" dolgok még csak most jönnek majd, amikor mondjuk vásárlás közben közli, hogy pisilnie kell, vagy mondjuk a játszótér közepén... Mondjuk én próbálom "szoktatni" ahhoz, hogy mindig elmegyünk lefekvés előtt és lefekevés előtt, indulás előtt és megérkezés után és így talán részben kiküszöbölhető az, hogy útközben kelljen pisilne, hangsúlyozom, hogy RÉSZBEN. Illetve az is kérdés nekem, hogy ha mondjuk a férjemmel van valahol és pisilnie kell Lilinek, akkor a férjem a női vagy a férfi WC-be vigye? Úgyhogy mindenképpen várom a tippjeiteket és a ti tapasztalataitokat, hogy hogyan lehet megoldani ezeket a szitukat.



Remélem hasznosnak találtátok ezt a bejegyzést.


Szandra



You Might Also Like

2 megjegyzés

  1. Rákérdeztem anyánál, hogy engem hova vitt apa, és ő azt mondta, hogy munkahelyen a férfibe, mert ott ismertünk mindenkit egyébként is, de "idegen helyen" szerinte nincs azzal gond, ha a nőibe mennek, mivel ott úgysincs piszoár, vagy hasonló, mindenki csukott ajtónál végzi a dolgát, és amúgy is mindenki számára egyértelmű, hogy azért ment be oda, mert gyerekkel van.

    VálaszTörlés
  2. Lehet menni, ha van, és ha nincs bezárva, mozgássérült wc-be is, oda mindkét nem bemehet, de egyébként szerintem is nyugodtan bemehet egy férfi egy kislánnyal a nőibe. A nagydologhoz lehet adni pelenkát, ha még nem szokta meg a wc-t, előfordul ilyenkor hogy egy darabig még kéri a pelust a kakiláshoz. A lényeg, hogy szól ha kell neki, igazából ez a szobatisztaság, aztán hogy pelust kap e, vagy a wc-t használja, azt már részletkérdés, előbb- utóbb elhagyja a pelenkát. De ha nem megy ki, annak ellenére, hogy kell neki, és sír, mert nem akarja a wc-t használni, akkor lehet adni neki pelust. Lányoknál egyébként tényleg rá szoktak kérdezni indulás előtt ki kell e mennie, mert ugye nehezebb pisiltetni őket odakint, mint a fiúkat. Ez Vincénél feltehetőleg egyszerűbben kivitelezhető lesz. És a játszótereken meg nem igen van wc (bár lehetne, de az is akkor működne, ha rendesen takarítanák (még emlékszem pl. a mekiben ahol sok gyerek szokott lenni, hogy tudott kinézni a mosdó). Ugyanakkor hallottam róla, hogy azért nem ajánlják az indulás előtti rákérdezést, meg hogy kimenjen akkor is ha esetleg nem is nagyon kell neki (biztos ami biztos), mert annak kéne kialakulnia, hogy ő maga érezze mikor kell neki. Ez az úgynevezett "lélektani pisilés" indulás előtt, felnőtt korban is van aki mindig elmegy, mielőtt indulna. Ezzel együtt nem hiszem ha elmegy indulás előtt, abból olyan nagy gond lehet később. Egyébként Vekerdynek nagyon jó könyvei vannak a kisgyerekkorról (pl. Kicsikről nagyoknak, de van több korosztályról is könyve), amiben benne vannak ezek a témák, és csomó levél, válaszokkal együtt (amik a Nők lapjában is szoktak lenni).

    VálaszTörlés

Köszönöm a kommentedet. Minden megjegyzést elolvasok és moderálás után közzé teszek, de előfordulhat, hogy erre várni kell 1-2 napot.

Subscribe